Nodeakkor... bele is kezdek... Mert nem vagyok se terhes, se menyasszony, semmi ilyesmi amit szeretnék. De... De eljutottam arra a szintre, hogy már nem is erőltetem a dolgokat, lesz, ahogy lesz...

És ehhez az is hozzátartozik, hogy azt is elértem, hogy az utolsó 3 fontos pasit is elengedtem az életemből. Istvánt, Kareszt és Arnoldot. Azaz, még csak magamban búcsúztam el tőlük és zártam le a múltat. Igazából tovább még nem tudom ezt a részét.Ez még a napi szintű lelkiismereti harcok része...

Szóval, ha nem terhes, nem házas, akkor nem más, mint egy új pasi... Nem brand new, hanem tök vadi új, alig használt... :O) Mindösszesen 33 éves, és se másik nő, se feleség... Azt hiszem ez akkora előrelépés, amire az elmúlt... hááááát jó sok év alatt nem voltam képes.

Nem nagyon akarok írni erről a másik blogban, mert... mert nem és kész. Ez még csak az én titkom, és amennyire lehet (nem lehet) meg akarom tartani csak magamnak, nagyonis önző módon... Azaz eddig egyszemélyes blogként Juditnak emailben írtam le a lelkendezéseimet, hogy fel ne robbanjak... De ahogy néztem ezt az ötletadó sorozatot, rájöttem, hogy 25 év múlva ezek az email-ek már nem biztos, hogy meg lesznek, bár még eléggé sok hely van a gmailemben.

Na szóval azért írok inkább egy sokadik blogot. Erről a sztoryról külön. Először jó zártan, aztán majd meglátjuk...