Szerdán este elhagytam a pénztárcám. Nem tudom hogy és hol történt. A Tecsóban még abból fizettem, aztán majd egy nap filmszakadás, és másnap délután keresem, nincs a táskámban. Ajjaj... Lehet, hogy este kitettem? Nem... Olyan dög fáradt voltam, hogy táskát csak ledobtam, ki se nyitottam reggel meg kb. ugyanonnan felvettem. Akkor hol van? Hááááááát... fasz tudja. Pénz ugyan nem volt benne, a bank kártyámmal sem sokat értek volna, bár azt le is tiltattam. Viszont az összes igazolványom benne, bérleteim, fotók, pontgyűjtőkártyáim és egyéb mütyűrök... Ez utóbbi 3-at sajnálom a legjobban... A többi csak bosszant, mert bár idő és pénz, de azok pótolhatóak.

Az uramat meg tegnap délután, amikor már annyira fájt a fog, hogy tényleg egyedül elindult fogdokihoz, megfogták a rendőrök. És fogászat helyett egész délután a rendőrkapitányság vendégszeretetét élvezhette. Olyannyira, hogy néhány fotó és ujjlenyomat erejéig meg is örökítették az ottlétét. Nem, nem bűnöző. Nem csinált semmi kirívóan rosszat, csak épp rosszkor parkolt rossz helyen a fogdoki rendelője előtt. Mert ugyebár egy teljes átvirrasztott éjszaka után folyamatos őrjítő fogfájás után nem azt nézi az ember, hogy jaj-jaj épp szabálytalanul parkol-e a rendelő előtt. Hanem az lebeg a szeme előtt, hogy legyünk már túl rajta...